Christian Északnyugat-Európában tombol

Évek óta nem látott vihar söpör végig Európa északnyugati részén. Főként az orkán erejű, helyenként 180-190 km/órás lökésekkel járó szél okoz komoly károkat az Északi-tenger partján fekvő országokban.

 

A Brit-szigetektől északra elhelyezkedő Burkhard elnevezésű viharciklon déli peremén kialakult újabb viharciklon – amely a Christian nevet kapta – rég nem látott erősségű széllel száguldott át Északnyugat-Európán. A legmagasabb fokozatú, piros riasztást adták ki a legtöbb part menti tartományra az érintett országokban – így Nagy-Britanniában, Hollandiában, Németországban, Dániában, Svédországban, valamint Lengyelország és a Balti-államok partvidékeire is.

Az Angliától délre fekvő Wight-szigeten közel 160, a brit szárazföld belsejében pedig 110-120 km/órás lökéseket produkált a szigetországban csak „Szt. Júdás-napi vihar”-ként emlegetett ciklon. Angliában mintegy 270 000, Franciország partvidékén pedig legalább 40 000 ember maradt áram nélkül. Londonban és környékén a 90-110 km/órás széllökések komoly fennakadásokat okoztak a tömegközlekedésben. Autópályákat kellett lezárni, Délkelet-Angliában pedig gyakorlatilag megbénult a vasúti közlekedés. A legforgalmasabb európai repülőtéren, a londoni Heathrow-n mintegy 130 járatot kellett törölni, de más légiforgalmi kikötőkben – így az amszterdami Schipol-on is – jelentős késésekre kell számítani.

Nagy-Britanniában az 1987-es „Nagy Vihar”-ként emlegetett eset óta nem nagyon volt példa ilyen erős szélre. A 26 évvel ezelőtti történelmi vihar 185 km/órás széllökést produkált, valamint 18 halálos áldozatot követelt, kidöntött 15 millió fát és több százezer ház tetejét szaggatta le.

A vihar nem csak Angliában, hanem az Északi-tenger mentén fekvő többi országban – így Franciaország északi részén, Hollandiában, Németországban és Dániában is – jelentős károkat és forgalmi fennakadásokat okozott. Németország Schleswig-Holstein nevű tartományában több mint 170, az előbb említett tartománytól nyugatra fekvő Helgoland szigetén pedig egészen hihetetlen, 192 km/órás széllökést is regisztráltak a délután folyamán! A viharban többen életüket vesztették, amikor fa dőlt a lakóhelyükre vagy az autójukra.

 

A németországi Schleswig-Holstein tartományban a délután 15 UTC-ig mért legerősebb széllökések km/órában – látható, hogy volt 170 km/óránál erősebb lökés is, ami már egy kisebb hurrikánnak is becsületére válna. Forrás: wetteronline.de

A vihar most Svédország déli része felé tart, ahol szintén orkán erejű szélre kell felkészülniük az ott lakóknak. A viharciklont a skandináv országban Simone néven fogják emlegetni – feltehetően még hosszú évekig. A viher kedd reggelre éri el a Balti államokat, ahol pálya- és ámokfutása is – remélhetőleg – véget fog érni.

 

Forrás: facebook.com/uwz.at

Hírek, érdekességek

Éjjeli(!) melegrekordok, 20 fok és gyönyörű színek a tél közepén
Mindössze 10 napot kellett várni 2015-ben az első hőmérsékleti rekordra: január második hétvégéjén egymás után dőltek meg a budapesti és az országos melegrekordok – a többségük ráadásul éjjel! A különleges szombati napot a többfelé előforduló szivárvány és a gyönyörű naplemente koronázta meg.
Meddig lesz még ilyen meleg?!
Szerdán, augusztus 5-én kezdődött 2015 negyedik hőhulláma, amit sokan nagyon nehezen, és egyre nehezebben viselnek. Felmerül a kérdés: meddig tart még ez a nagy meleg?
Jégeső és özönvíz tarolta le a fővárost
Villámcsapások, elárasztott utak, jégverés – ezt hozta a 2015. június 9-én, Budapesten pusztító, több órán át tartó vihar. Az ítéletidő komoly károkat és fennakadásokat okozott a főváros több pontján.
Nem csak a nyuszi fog fázni húsvétkor
Hideg lesz az idei húsvét. Nem csak a nappali hőmérsékletek maradnak el jócskán az ilyenkor megszokottól, de hajnalra többfelé fagypont alá süllyedhet a hőmérő higanyszála. Az alacsony hőérzet és a megfelelő öltözködés mellett a tudatos táplálkozásra is érdemes ilyenkor fokozottan odafigyelni.