Beltereink szennyezettsége

A legújabb kutatások szerint a zárt terek levegője, kétszer, vagy akár ötször szennyezettebb is lehet, mint a szabadban belélegzett. Sajnos a beltéri szennyezettség nem feltétlenül az a fajta, amit érzékelni lehet.

A szakemberek évek óta a kültéri levegőszennyezettség egészségkárosító hatásaira koncentrálnak. Csak nemrég fedezték fel, hogy a gyenge beltéri levegőminőség is kockázati tényező a lakosság egészségi állapotára nézve.

Tény, hogy a beltéri szennyezettség az első öt egészségkárosító hatás közé sorolható. A belterek fő szennyezőanyaga a színtelen, szagtalan, radioaktív nemesgáz, a radon, melynek természetes forrása a talajban, kőzetekben található rádium. A radioaktív háttérsugárzás negyven százalékát a radon, és rövid felezési idejű bomlástermékei okozzák. Ezen bomlástermékek megtapadnak a levegőben lebegő aeroszol részecskéken, majd a levegőt belélegezve a tüdő falán. Minél több aeroszol van a levegőben, annál nagyobb lesz a sugárterhelés, így a dohányzás itt is jelentős kockázati tényező, hiszen a dohányfüst aeroszolt juttat a közvetlen környezetünk légterébe. A tüdőrákot okozó tényezők sorában a radon a cigaretta után a második helyen áll.

Otthonainkban a radon koncentráció a ház alatti talajtól, az épület anyagától, szerkezetétől, a háztartási víztől, a légkondicionálók tervezésétől, az időjárástól, illetve a lakók életvitelétől függhet. A repedezett talajból könnyen beszivároghat a radon a lakótérbe a nem megfelelően szigetelt otthonok esetében, illetve az alápincézetlen lakóterek esetében, ahol a szoba aljzata érintkezik a radon forrást jelentő talajjal. A veszély rendszeres szellőztetéssel jelentősen csökkenthető.

Hírek, érdekességek

Három kettősfront hat nap alatt
November 13-tól kezdve 6 nap alatt három kettősfront is érkezik, ráadásul egyre nagyobb csapadékot okoznak. A jelenlegi előrejelzések szerint november 18-án országos eső várható. Olvassa el cikkünket és tudjon meg többet a kettősfrontokról, valamint azok élettani hatásairól!
Zivatarok augusztus elején is
Augusztus első hétvégéje meglehetősen változékony időt hozott. A szombati fővárosi felhőszakadás utána vasárnap délután először a Balaton környékén észleltünk vonalba rendeződött zivatarokat, később a Mátrában fejlődtek intenzív csapadékot adó gomolyfelhők, amiket meg is örökített egyik kameránk. A következő hét elején sem nyugodott meg a légkör: hétfőre virradó éjszaka egy zivataros csapadéktömb okozott sokfelé jelentős csapadékot a középső országrészben.
Tavasz ilyenkor, novemberben?!
Ugyan csak képletesen, de a címben feltett kérdésre a válasz: igen! November elején ugyanis az átlagosnál több – 5-én, szerdán akár 10! – fokkal enyhébb idő várható hazánkban, és a hét második felében fölénk húzódó frontzóna sem hoz jelentős lehűlést. Ez a szokatlan idő természetesen szervezetünkre is hatással van, a következő napokban elsősorban fáradékonyságra és fejfájásra panaszkodhatunk. Cikkünkből az is kiderül, hogyan enyhíthetjük ezeket a hatásokat.
Rendkívül csapadékos volt a július
Az idei július az átlagosnál jóval csapadékosabb volt. Az ICI Interaktív Meteorológia mérései szerint országos területi átlagban közel kétszer, helyenként pedig több mint háromszor annyi eső esett, mint amennyi ilyenkor szokott.