Az olvadó artikus jégtakaró miatt veszélyben vannak a jegesmedvék

Egy napokban publikált tanulmány szerint, az arktikus jégtakaró hiánya komolyan veszélyezteti a jegesmedve populációt.

A jegesmedvék az északi sarkon élő ragadozó emlősök. A késő téli, kora tavaszi párzást követően, általában 2 kölyke születik, de az alom nagysága 4 is lehet.

A napokban a Nature Communication folyóiratban megjelent tanulmány szerint, a jegesmedve almok a sarki jég csökkenése miatt egyre kisebbek lesznek. A kutatás egyik vezetője, Molnár Péter az Albertai Egyetem kutatója, elmondta, hogy míg a 90-es években még gyakori volt, hogy egy jegesmedve két-három utódot is világra hozott egyszerre, addig mára ez a jelenség már ritkaság számba megy. Napjainkban nagyon ritka, hogy egy jegesmedvének három kölyke születik, de ugyanolyan ritkaság számba megy a két kölyköt nevelő jegesmedve. A legtöbb állat már csak egyetlen bocsot nevel.

A tanulmány a kanadai Hudson-öböl környékén élő medve populációt vizsgálta, amelyek egyedeinek száma 20 év leforgása alatt 1200-ról 900-ra csökkent.

A jegesmedvék az év leghidegebb 8 hónapjában a jégmezőkön vándorolva szerzik be táplálékukat, főként fókákra vadászva. A melegebb 4 hónapban a szárazföldön tartózkodnak és többnyire koplalnak. Így ha hosszabbak lesznek a melegebb, jégmentes időszakok a jegesmedvéknek kevesebb ideje lesz a táplálkozásra.

Ha kevesebb lesz a táplálék a jegesmedvék értelemszerűen kevesebb zsírt tudnak elraktározni a szűkösebb hónapokra, és a vemhesség idejére. A vemhes medvék hosszú hónapokig felhalmozott zsír-tartalékukból élnek. Ha rövidebb idejük lesz a táplálkozásra, akkor csökken a bocsok túlélésének esélye is, hisz az anyamedvének nem lesz elegendő zsírtartaléka, hogy életbe tartsa saját magát a bocsokat is, addig míg újra vadászni tud.

Az arktikus jégtakaró az elmúlt években egyre korábban indult olvadásnak, és a legfrissebb mérési eredmények szerint az Arktisz jégtakarója idén januárban minden eddiginél kisebb területre terjedt ki. A kutatók vizsgálataik alapján azt állítják, hogy a 90-es években a jegesmedvék 28 százaléka nem hozott világra utódot. Ha 2050-re a sarki jég olvadása a jelenleginél egy hónappal korábbra tevődik át, akkor a jegesmedvék 40-70 százaléka nem fog utódot világra hozni, állítják a kutatók.

Molnár Péter szerint ez az első tanulmány, amely megadja, hogy hogyan fog csökkenni a jegesmedve populáció a felmelegedés következtében.

A tanulmány következtetései nemcsak a kanadai Hudson-öböl környékén élő jegesmedvékre igazak, hanem a globális jegesmedve populáció egyharmadára is.

Hírek, érdekességek

A hétvégi havazás után hétfő este újabb frontzóna érkezett, amiből a Dunántúlon havazás kezdődött. A nyugati határszélen több 10 centi hó hullhat csütörtökig.
Havas vasárnap
Ma kiterjedt, tartós havazásra számíthatunk, többfelé a 10 cm-t meghaladó friss hóréteg alakulhat ki. Néhol hófúvás is lehet. Délutántól dél felől szűnni kezdett a csapadék.
Jelentős mennyiségű csapadék hullott idén télen
Az elmúlt két téli hónapban tapasztalhattuk, hogy rendkívül sokszor hullott eső, havas eső, hó, és nem volt ritka az ónos eső sem. Mindez az aktív ciklontevékenységnek volt köszönhető.
Viharok dúlnak a Brit-szigeteken
A Brit-szigeteken erősen viharos az idő, a szél a tengerpartokon helyenként több 10 méteres hullámokat korbácsolt.