Az elmúlt évtizedek legnagyobb szárazsága Indiába

Indiában 1972 óta nem volt akkora szárazság mint az idei évben. A négy hónapig tartó monszun időszak végeztével a szokásosnál 23 százalékkal kevesebb eső esett.

India éghajlatát a monszun szabályozza. A júniusban érkező, négy hónapig tartó nyári monszun idején hullik le az éves csapadékmennyiség túlnyomó része.

A monszun idején zajló esőzések elengedhetetlenek az ország gazdaságának. A négy hónap alatt lehulló csapadék tölti fel a víztározókat és duzzasztja fel a folyókat, amelyekből Indiában a következő monszun időszakik gazdálkodnak.

1972-ben a monszun idején lehullott csapadék 24 százalékkal maradt el a szokásostól. 1979, 1987 és 2002 is nagyon rossz évek voltak, akkor 19 százalék volt a hiány.

Indiában hivatalosan is véget ért az idei monszun szezon. Az idei monszun időszak 1972 óta a leggyengébb volt, állítja az indiai meteorológiai szolgálat munkatársa, P K Bandhopadhyay.

Az országot sújtó szárazság mértéke régiónként eltérő. Az oszág déli területein 7 százalékos, északnyugati területein viszont 36 százalékos a csapadékhiány.

A kevés eső nagyon megviseli az indiai gazdaságot. A világ második legnagyobb rizs-, búza és cukortermesztő országában rengeteg farmer mehet tönkre.

Hírek, érdekességek

Sok napsütés a Balaton Sound utolsó napjaiban
Vasárnap ér véget a négy napos Balaton parti fesztivál. Az időjárás sokat javul a hétvégén, és vasárnap már nagyon szép, meleg, napos nyári időre készülhetnek a fesztiválozók.
Ezreket evakuáltak az Aila miatt
Az Indiai-óceán térségében május 24-én alakult ki az Aila névre keresztelt trópusi vihar, amely hétfő reggelre a Saffir-Simpson skála szerinti I-es kategóriájú ciklonná erősödött. Az Aila az indiai-bangladesi határ közelében érte el a szárazföldet.
Kezdődik a strandszezon
Az elmúlt napok kedvező időjárásának, a sok napsütésnek és meleg időnek köszönhetően a meteorológiai nyár kezdetére, június 1-jére már Európa-szerte kellemes, meleg vízhőmérsékletekkel találkozhatunk.
2050-re eltűnhetnek a Pireneusok gleccserei
Egy spanyol kutatócsoport állítása szerint, a Pireneusokban található 21 gleccser mindegyike eltűnhet 2050-re, a globális felmelegedés következtében.