Az újabb lehűlésnek köszönhetően hétvégén újra nyitnak a magyar sípályák

A héten végre visszatér a tél, így a téli sportok szerelmeseinek nem kell több száz kilométert utazniuk, ha síelni vagy snowboardozni támad kedvük.

Az elmúlt napok szokatlanul enyhe időjárása miatt szinte az összes magyar sípálya kénytelen volt bezárni kapuit. A várva várt lehűlés megérkezik a héten, így újra indulnak a hóágyuk, és a hétvégén már több pálya is újra megnyitja kapuit.

Csütörtökön délelőtt intenzív havazás kezdődött az Északi-középhegységben, melynek köszönhetően a mátraszentistváni síparkban 10 centiméteres friss hótakaró alakult ki. A lehűlésnek köszönhetően a frissen hullott hó mellé a hóágyuk újraindításával további havat tudnak gyártani, így a januárt 22-ére, szombatra tervezett nyitásnak nem lesz akadálya. Szombaton várhatóan csak a Sípark felső része lesz használható, de a jövő hét elejére várhatóan már az összes pályát meg tudják nyitni a síelők előtt.

Eplényben is esett némi friss hó, és a hét vége felé ott is elkezdhetik a hóágyúzást. Az eplényi Síaréna a hétvégén 9 és 17 óra között tart nyitva, várhatóan csak az 1- es pályán lehet csúszni.

Pénteken újra nyit a Kékestetőn található sípark is. Eddig 15 centiméter friss hó hullott a térségben és emellett hóágyuzzák is a pályákat, így péntektől jó minőségű hóval várják a téli sportok szerelmeseit.

Hírek, érdekességek

A ködös péntek után tavasz köszöntött be
Pénteken hazánk nagy részén egy percnyi napsütést sem engedett az időjárás: a ködös reggel után makacs rétegfelhőzet fedte be a Kárpát-medencét. Szombaton már több órás napsütésnek örülhettünk.
A hó után az eső jön
Lassan távozik a „hóciklon” térségünkből, hogy újabbaknak adja át a helyét. Átmeneti szünet után péntektől gyakran számíthatunk esőre.
Havazás és tomboló szél a nemzeti ünnepen
Kemény télies időjárás uralja a március 15-i ünnepet: szinte országszerte havazik, és erős, gyakran viharos lökésekkel kísért szél fúj.
Áradásnak indultak a nyugat-magyarországi folyók is
Az elmúlt napokban lehullott jelentős csapadék és a hóolvadás az észak-magyarországi folyók után a Nyugat-Dunántúlon is áradást indított el. A belvizes területek nagysága is emelkedett.