Az óceáni sótartalomról készített térképet a NASA

Nyilvánosságra hozta a NASA az Aquarius műhold által az óceáni sótartalomról készített térképet. A tengeri sótartalom pontosabb ismeretében a tudósok a klímaváltozás fontos kérdéseinek tisztázását remélik.

Nyilvánosságra hozta egyik kiemelt projektjének első komoly eredményét a NASA, melyben az óceánok felszíni sótartalmának minél pontosabb meghatározását tűzték ki célul. A térképet a különleges műszerekkel felszerelt Aquarius műhold készítette, melyet ez év júniusában bocsátottak fel.

A tengerek sótartalma hatással lévén a víz sűrűségére, jelentős befolyással bír az óceánokban kialakuló áramlások irányára, sebességére. Klimatológus kutatók a tengerfelszíni sótartalom ismeretében az óceáni cirkuláció jobb megismerését, és ez által a kulcsfontosságú klimatikus folyamatok megértését, illetve az éghajlatváltozás fontos kérdéseinek tisztázását remélik. 

Ilyen jellegű, a teljes felszíni vízburokra havi rendszerességgel készülő térkép eddig nem állt rendelkezésre, inkább csak különálló pontokban, eltérő időpontokban és jóval ritkábban elvégzett mérések eredményei voltak ismeretesek. A hagyományos méréseket legtöbbször óceánjáró hajókon dolgozó tudósok végezték el, ezeket váltja fel most a modern módszer.


Az Aquarius műholdra a projekt által telepített mérőeszköz (forrás: NASA)

A tengeri sótartalmat ezrelékben szokás meghatározni (gramm sómennyiség kilogramm tengervízben). A nyílt tengeren értéke általában egy viszonylag szűk, 32 és 37 ezrelék közötti tartományban változik. Az Aquarius műhold műszereinek segítségével 0,2 ezrelék pontosságú mérések végezhetők.

A tengerfelszínek sótartalma alapvetően a hőmérséklet, a felszín közeli szelek erőssége (a párolgás befolyásolása révén), illetve a tengeráramlatok irányának, jellegének, sebességének függvénye.


Az óceáni sótartalom a Aquarius műhold felvételén (forrás: NASA)

A térképen jól szembeötlő módon látható az Indiai-, a Csendes- és az Atlanti-óceán felszíni sótartalmának különbségei, illetve kivehető pl. az Amazonas folyó hatalmas mennyiségű édesvizének beáramlása az Atlanti-óceán Egyenlítő menti térségében. A térképen a piros és sárga színezés jelenti a magasabb, míg a kék és a lila színek az alacsonyabb sótartalmat. A fekete szín adathiányos területekre utal.

Hírek, érdekességek

Zivatarok augusztus elején is
Augusztus első hétvégéje meglehetősen változékony időt hozott. A szombati fővárosi felhőszakadás utána vasárnap délután először a Balaton környékén észleltünk vonalba rendeződött zivatarokat, később a Mátrában fejlődtek intenzív csapadékot adó gomolyfelhők, amiket meg is örökített egyik kameránk. A következő hét elején sem nyugodott meg a légkör: hétfőre virradó éjszaka egy zivataros csapadéktömb okozott sokfelé jelentős csapadékot a középső országrészben.
Tavasz ilyenkor, novemberben?!
Ugyan csak képletesen, de a címben feltett kérdésre a válasz: igen! November elején ugyanis az átlagosnál több – 5-én, szerdán akár 10! – fokkal enyhébb idő várható hazánkban, és a hét második felében fölénk húzódó frontzóna sem hoz jelentős lehűlést. Ez a szokatlan idő természetesen szervezetünkre is hatással van, a következő napokban elsősorban fáradékonyságra és fejfájásra panaszkodhatunk. Cikkünkből az is kiderül, hogyan enyhíthetjük ezeket a hatásokat.
Leszakadt az ég Pesten!
Szombaton estefelé óriási felhőszakadás zúdult Budapest északi részére. Az ICI Interaktív Meteorológia XVIII. kerületben kihelyezett mérőállomásának kamerája megörökítette, ahogy valósággal "leszakad az ég" a városrész felett, miközben Pest más részein csontszárazak maradtak az utak.
Figyelem! Egy órával hosszabb a nap
Ahogyan azt már évtizedek alatt megszokhattuk, október utolsó vasárnapjára virradó hajnalban hazánkban is kezdetét veszi a téli időszámítás. Emiatt az elkövetkező napokban átmenetileg felborulhat a bioritmusunk.