Ausztráliában is rendkívül csapadékos volt 2010

Ausztráliában 2010 a mérések kezdete óta a harmadik legcsapadékosabb év volt. A sok esőnek, a La Nina névre keresztelt jelenség áll a hátterében.

Ausztráliában a helyi meteorológiai szolgálat tájékoztatása szerint a 2010-es év második fele, a mérések kezdete óta a legcsapadékosabb félév volt, amely, a júliusban megerősödő La Niña jelenséggel magyarázható.

A Csendes-óceán felszínének hőmérséklete az uralkodó széljárás miatt változó eloszlást mutat. Normális esetben a keleties passzát áramlás elfújja a meleg tengervizet Dél-Amerika partjaitól, ami Indonézia környezetében halmozódik föl.

Amikor gyengül a passzátszél, akkor a meleg víz az óceán felszínén visszaáramlik a perui partokhoz. Ezt a periódust hívják El Niño időszaknak, melynek során rendkívüli szárazság fordulhat elő Ausztráliában és Indonéziában, és az átlagosnál csapadékosabb idő figyelhető meg Dél-Amerika partjainál.

Ellentétes esetben, ha a passzátszél megerősödik, akkor a meleg tengervíz még jobban felhalmozódik az indonéz partoknál, ilyenkor ebben a térségben erősödik a monszun tevékenység. Ez a La Niña periódus.

Ausztráliában az egész 2010-es év különleges időjárásunak mondható. Amellett, hogy az év második fele mindenidők legcsapadékosabb féléve volt, az egész évet tekintetve 2010 a harmadik legcsapadékosabb év volt a mérések kezdete óta. Emellett a hőmérséklet alakulása is különlegesnek mondható, hiszen az elmúlt 9 év leghidegebb éve volt 2010 az országban. Ezzel együtt a helyi meteorológusok természetesen azt állítják, hogy a globális felmelegedés továbbra is folytatódik, és az ilyen hidegebb időszakok természetesnek tekinthetők.

Hírek, érdekességek

Szélviharral, bőséges csapadékkal jön a sarkvidéki levegő
Az ünnepi hétvégére elárasztja a sarkvidéki levegő a Kárpát-medencét, a szél is viharossá fokozódik. Az esőt egyre többfelé havazás váltja fel.
A mediterrán ciklonok nemcsak a Kárpát-medencébe hoztak kiadós csapadékot, de Európa déli felét is heves esőkkel áztatták. Athén és Catania városaiban hömpölygött az ár. Közben az Etna is kitört.
Miért van még mindig tél?
Klímakutatók állítják, hogy megtalálták a választ a fenti kérdésre. Szerintük a kulcs a sarki jégtakaró kiterjedésében rejlik.
Ismét ugrásszerűen nőtt a belvízi elöntés
Már bő 60 ezer hektárt érint országosan a belvíz. Noha még nincs vége a márciusnak, már több helyen lehullott két-háromhavi csapadék, és a csapadékos időszak folytatódik.