Alig van hidegebb Izlandon a Dunántúlnál

Európa keleti felén makacsul tartja magát a nyár, másutt őszire fordult az idő. A kettősség határainkon belül is él, majdnem 20 fok a különbség. Izlandon sincs sokkal hidegebb, mint a Dunántúlon.

Nemcsak a Kárpát-medencét, hanem egész Európát kettészelte
az a hullámzó frontrendszer, amely tegnap este érte el a Dunántúlt. A frontzóna
Finnországtól Kelet-Közép-Európán át a Földközi-tengerig húzódik, déli peremén
pedig egy mediterrán ciklon generálódott. A front kvázi egy helyben áll, ez
okozza a hatalmas különbséget az ország keleti és nyugati fele között. Míg a
Tiszántúlon 27, 29 fokos nyári idő jellemző, addig a Duna vonalától nyugatra csak
kevéssel 10 fok fölötti értékeket mérünk.


A Kárpát-medence csütörtökön kevéssel 13 óra után.

Európai hőtérképünkön jól kirajzolódik, hogy meddig jutott
el a frontzóna, hiszen ahol már átvonult, ott csak 10, 15 fokos hőmérsékleti
értékek jellemzőek. Izlandon és Norvégiában is csak alig van hidegebb annál, amit a Dunántúlon mutatnak a hőmérők - a tegnapi csúcsokhoz képest 10-15 fokkal esett vissza a hőmérséklet.


Európai hőtérkép csütörtökön 13 óra körül.

A front csapadékzónája a Duna-Tisza közének nyugati feléig
jutott el, az Alpokalján az elmúlt kb. 16 órában helyenként már 25-35 mm esett.
Emellett pl. Bakonycsernyén 15, Mosonmagyaróvárott 13, míg Pesten és környékén
3-5 mm-t mértünk. Az eddigi legnagyobb széllökést Fertőszentmiklóson regisztráltuk
71 km/órával.

Várhatóan a Dunántúl délnyugati részén tart legtovább a
csapadékhullás, itt csak holnap déltájt szűnik meg. Átmeneti szünetet követően
péntek este aztán ismét nedves légtömeg érkezik, amelyből még szombaton is több
helyen valószínű eső, zápor. Ebből pedig már a keleti megyéknek is jut majd.

Hírek, érdekességek

Az évgyűrűk tükrözik a civilizációk fénykorát és hanyatlását
Az utóbbi időben felerősödött a klímaváltozás következményeinek felmérése iránti igény. A klímaváltozás a Kárpát-medencében is egyre érzékelhetőbben borítja fel az évszakok megszokott rendjét, egyre több anomáliát tapasztalunk. Emellett egyre több az extrém időjárási helyzet is. Ezek egészségügyi következményei egyre erősebben érzékelhetők. A Meteo Klinikán is tapasztaljuk, hogy egyre több embernél jelentkeznek a fokozott időjárás-érzékenység tünetei, és egyre erősebbek a tapasztalt panaszok. Ezért a Meteo Klinikán áttekintjük a klímaváltozással kapcsolatos kutatási eredményeket, melyeket cikksorozatunkban teszünk közzé.
CO2-csapdaként működhetnek a mélytengeri árkok
Az utóbbi időben felerősödött a klímaváltozás következményeinek felmérése iránti igény. A klímaváltozás a Kárpát-medencében is egyre érzékelhetőbben borítja fel az évszakok megszokott rendjét, egyre több anomáliát tapasztalunk. Emellett egyre több az extrém időjárási helyzet is. Ezek egészségügyi következményei egyre erősebben érzékelhetők. A Meteo Klinikán is tapasztaljuk, hogy egyre több embernél jelentkeznek a fokozott időjárás-érzékenység tünetei, és egyre erősebbek a tapasztalt panaszok. Ezért a Meteo Klinikán áttekintjük a klímaváltozással kapcsolatos kutatási eredményeket, melyeket cikksorozatunkban teszünk közzé.
Az olvadó permafroszt gyorsítja a klímaváltozást
Az utóbbi időben felerősödött a klímaváltozás következményeinek felmérése iránti igény. A klímaváltozás a Kárpát-medencében is egyre érzékelhetőbben borítja fel az évszakok megszokott rendjét, egyre több anomáliát tapasztalunk. Emellett egyre több az extrém időjárási helyzet is. Ezek egészségügyi következményei egyre erősebben érzékelhetők. A Meteo Klinikán is tapasztaljuk, hogy egyre több embernél jelentkeznek a fokozott időjárás-érzékenység tünetei, és egyre erősebbek a tapasztalt panaszok. Ezért a Meteo Klinikán áttekintjük a klímaváltozással kapcsolatos kutatási eredményeket, melyeket cikksorozatunkban teszünk közzé.
Újra itt a kánikula
A héten a Kárpát-medence területére megérkezik az idei második hőhullám, melynek köszönhetően a hétvégén már 32, 35 között várhatóak a maximum hőmérsékletek.