Algák szedik áldozataikat Franciaországban

Az észak-francia partokon már több tucat vaddisznó pusztult el rejtélyes körülmények között. Toxikus algákra gyanakszanak a hatóságok.

Franciaország északnyugati részén, a Bretagne-félszigetet övező partvidéken tömegesen ütötték fel fejüket olyan algák, amelyek potenciálisan megmérgezik a levegőt. Júliusban eddig már összesen 31 vaddisznó tetemet találtak a környező strandokon, és noha a vizsgálatok még zajlanak, azt már kiderítették, hogy halálukat nem vízbe fulladás vagy betegség okozta. A partokat lezárták a strandolók és turisták elől - rájuk lépve ugyanis a rothadó algákból nagy mennyiségű toxin szabadulhat fel.


Vaddisznó tetem Bretagne egyik partszakaszán az algák között. Eyges feltételezések szerint az okozhatta halálukat, hogy ittak az algák által szennyezett tengervízből.
(fotó: guardian.co.uk, AFP/Damien Meyer)

A helyi hatóságok közlése szerint a tengervízben talált kék-zöld alga (cianobaktérium) koncentrációja meghaladta az egészségügyi határértéket, de a veszélyes szint alatt maradt. Szakértők szerint a halálos algák elszaporodásának hátterében a helyi sertés- és juhfarmok, valamint tehenészetek túlzott mértékű műtrágyahasználata áll. Ezek nitrogéntartalma ugyanis a vízfolyások révén bekerül a tengeröblökbe, ahol egyrészt tápanyagot biztosítanak az algák számára, másrészt a partra került és rothadásnak indult alga a vízben oldott nitrogénnel elegyedve kénhidrogén gázt bocsát ki. A kénhidrogén emberre és állatra egyaránt veszélyes, rendkívül mérgező gáz, szaga a záptojáséhoz hasonlít. Belélegezve perceken belül halált okozhat.

Franciaországban már évtizedek óta gondot okoz az algák jelenléte, most azonban szokatlanul nagy mennyiségben tűntek fel, amihez a különösen meleg nyárkezdet is hozzájárulhatott.

2009-ben egy ember, aki az algák eltakarításánál segédkezett, olyan súlyos mérgezést szenvedett, hogy egy hétre kómába esett, majd meghalt. Egy másik ember, aki a tengerparton lovagolt, szintén eszméletét vesztette, a lova pedig elpusztult ugyanazon a nyáron.

Az algák mindemellett a tengeri élővilágot is veszélyeztetik, hiszen elhasználják az oxigént, így a halak, rákok, kagylók és más élőlények az oxigénhiányos környezetben elpusztulnak, a madarak pedig nem jutnak táplálékhoz a sűrű algaszőnyeg miatt.

Hírek, érdekességek

Zivatarok augusztus elején is
Augusztus első hétvégéje meglehetősen változékony időt hozott. A szombati fővárosi felhőszakadás utána vasárnap délután először a Balaton környékén észleltünk vonalba rendeződött zivatarokat, később a Mátrában fejlődtek intenzív csapadékot adó gomolyfelhők, amiket meg is örökített egyik kameránk. A következő hét elején sem nyugodott meg a légkör: hétfőre virradó éjszaka egy zivataros csapadéktömb okozott sokfelé jelentős csapadékot a középső országrészben.
Három kettősfront hat nap alatt
November 13-tól kezdve 6 nap alatt három kettősfront is érkezik, ráadásul egyre nagyobb csapadékot okoznak. A jelenlegi előrejelzések szerint november 18-án országos eső várható. Olvassa el cikkünket és tudjon meg többet a kettősfrontokról, valamint azok élettani hatásairól!
Rendkívül csapadékos volt a július
Az idei július az átlagosnál jóval csapadékosabb volt. Az ICI Interaktív Meteorológia mérései szerint országos területi átlagban közel kétszer, helyenként pedig több mint háromszor annyi eső esett, mint amennyi ilyenkor szokott.
Tavasz ilyenkor, novemberben?!
Ugyan csak képletesen, de a címben feltett kérdésre a válasz: igen! November elején ugyanis az átlagosnál több – 5-én, szerdán akár 10! – fokkal enyhébb idő várható hazánkban, és a hét második felében fölénk húzódó frontzóna sem hoz jelentős lehűlést. Ez a szokatlan idő természetesen szervezetünkre is hatással van, a következő napokban elsősorban fáradékonyságra és fejfájásra panaszkodhatunk. Cikkünkből az is kiderül, hogyan enyhíthetjük ezeket a hatásokat.