Akár hózápor is lehet a hét második felében

A hét második felében hideg, sarkvidéki eredetű levegő árasztja el a Kárpát-medence térségét. Hajnali fagyokra és a hegyekben hózáporokra, havas esőre is számítani lehet.

A hét második felében az amúgy is hűvös őszi idő még hidegebbre fordul. Szerdától sokfelé a 10 fokot sem éri majd el a hőmérséklet csúcsértéke, és lesznek olyan helyek, ahol 5 foknál nem is melegszik tovább a levegő.

Szerdán még nem kell hajnali fagyokra számítani. Napközben azonban erősen felhős, borult lesz az ég, és az országban sokfelé várható eső. A délutáni órákban már szinte alig lesz olyan hely az országban ahol a 10 fokot meghaladja a hőmérséklet. Emellett az élénk, helyenként megerősödő északi szél még tovább rontja a hőérzetet.

Csütörtökön a kora reggeli órákban is hideg lesz az idő, lesznek olyan területeket, ahol kora reggel már fagyponthoz közeli értékeket mérnek. Napközben aztán az ország nagy részén a felhőátvonulásokat helyenként záporeső, északkeleten gyenge eső, a magasabban fekvő helyeken havas eső, hózápor kísérheti. Majd délutántól csökken a felhőzet mennyisége, és ekkor csapadék már nem valószínű. A legmagasabb nappali hőmérséklet néhol már az 5 fokot sem haladja meg.

Pénteken és szombaton a hajnali órákra fagypont alá hűl a levegő, helyenként -2,-3 fok várható.

Hírek, érdekességek

A klímaváltozás a katicabogarak színét is befolyásolja?
Brit tudósok hollandiai megfigyelésekre alapozva azt állítják, hogy a katicabogarak bizonyos fajai háttérbe szorulhatnak más egyedekkel szemben.
Klímaváltozás – Mely országok a leginkább érintettek?
Egy tanulmány látott napvilágot a napokban, mely rámutat, hogy mely államokat fenyegeti leginkább a globális felmelegedés hatása.
Floridáig utazott a szaharai homok
A szaharai homok több mint 8 ezer kilométert tett meg Afrikától az amerikai partokig, és szokatlanul nagy koncentrációban érte el a Karib-szigetek északi részét, majd tovább haladt a Floridai-félsziget felé.
Emberi hatások okozzák az egyre gyakoribb mediterrán aszályokat
Egy frissen megjelent tanulmány szerint az ember tehető felelőssé az egyre súlyosabb dél-európai szárazságokért.