Akár hózápor is lehet a hét második felében

A hét második felében hideg, sarkvidéki eredetű levegő árasztja el a Kárpát-medence térségét. Hajnali fagyokra és a hegyekben hózáporokra, havas esőre is számítani lehet.

A hét második felében az amúgy is hűvös őszi idő még hidegebbre fordul. Szerdától sokfelé a 10 fokot sem éri majd el a hőmérséklet csúcsértéke, és lesznek olyan helyek, ahol 5 foknál nem is melegszik tovább a levegő.

Szerdán még nem kell hajnali fagyokra számítani. Napközben azonban erősen felhős, borult lesz az ég, és az országban sokfelé várható eső. A délutáni órákban már szinte alig lesz olyan hely az országban ahol a 10 fokot meghaladja a hőmérséklet. Emellett az élénk, helyenként megerősödő északi szél még tovább rontja a hőérzetet.

Csütörtökön a kora reggeli órákban is hideg lesz az idő, lesznek olyan területeket, ahol kora reggel már fagyponthoz közeli értékeket mérnek. Napközben aztán az ország nagy részén a felhőátvonulásokat helyenként záporeső, északkeleten gyenge eső, a magasabban fekvő helyeken havas eső, hózápor kísérheti. Majd délutántól csökken a felhőzet mennyisége, és ekkor csapadék már nem valószínű. A legmagasabb nappali hőmérséklet néhol már az 5 fokot sem haladja meg.

Pénteken és szombaton a hajnali órákra fagypont alá hűl a levegő, helyenként -2,-3 fok várható.

Hírek, érdekességek

Zivatartól a hószállingózásig húsvét vasárnap
Húsvét első napja mozgalmasnak ígérkezik. Akár 15 fokos különbség is kialakulhat az országban, az eső mellett zivatarok, de hószállingózás is előfordulhat.
Meredeken emelkedett  az észak-magyarországi folyók vízszintje
Az elmúlt napok kiadós csapadéka és a hóolvadás hatására egy-másfél, helyenként 2 méterrel emelkedett a Sajó és a Tarna vízszintje. Az árhullám a napokban vonul le.
Óraátállítás - kezdődik a nyári időszámítás
Vasárnap kezdetét veszi a nyári időszámítás. Hajnali 2 órakor 1 órával előbbre kell állítani az órákat. Átmenetileg felborulhat a bioritmus.
Áradásnak indultak a nyugat-magyarországi folyók is
Az elmúlt napokban lehullott jelentős csapadék és a hóolvadás az észak-magyarországi folyók után a Nyugat-Dunántúlon is áradást indított el. A belvizes területek nagysága is emelkedett.