Afrikai forróság érkezik Európába

Forró, száraz légtömeg árasztja el Európát az elkövetkező időszakban. A legnagyobb forróságra Ibériában lehet számítani, de nálunk is visszatér a nyári hőség.

Az elkövetkező napokban Európa felett egy ún. meleg gerinc
épül ki, amely teret enged a forró, afrikai levegőnek. Ha a műholdképre
tekintünk, már most is láthatjuk, hogy Dél- és Közép-Európa felett szinte alig
van felhő, miközben egy markáns ciklon örvénylik a kontinens nyugati részei
felett, Kelet-Európában pedig még mindig egy hidegcsepp okoz borús időt - ezek a
napokban fokozatosan feltöltődnek. A szaharai eredetű levegő közben dél felől
egyre északabbra nyomul, ahogy egy magas nyomású képződmény épül ki a kontinens
középső részein - a melegedés már elkezdődött.


A Sat24.com műholdfelvétele

Különösen forró lesz az idő Ibériában, ahol akár bőven 40
fok feletti hőmérsékletek is előfordulhatnak majd - egyébként már jelenleg is
gyakran 30-35 fokot mérnek a térségben. Franciaország déli területein is mutathatnak
majd 40 fokot vagy a feletti értékeket a hőmérők - a délkeleti tájakon már most is hőség jellemző. Németországban az év legforróbb
napjaira figyelmeztetnek. A melegből a Kárpát-medencébe is jut: a hosszú
hétvégén nálunk is egyre többfelé emelkedik 30 fok fölé a hőmérséklet, a jövő
hét elején pedig a 35 fokot is elérheti a csúcsérték - felhő pedig alig lesz az
égen.

Hírek, érdekességek

A ködös péntek után tavasz köszöntött be
Pénteken hazánk nagy részén egy percnyi napsütést sem engedett az időjárás: a ködös reggel után makacs rétegfelhőzet fedte be a Kárpát-medencét. Szombaton már több órás napsütésnek örülhettünk.
A hó után az eső jön
Lassan távozik a „hóciklon” térségünkből, hogy újabbaknak adja át a helyét. Átmeneti szünet után péntektől gyakran számíthatunk esőre.
Havazás és tomboló szél a nemzeti ünnepen
Kemény télies időjárás uralja a március 15-i ünnepet: szinte országszerte havazik, és erős, gyakran viharos lökésekkel kísért szél fúj.
Áradásnak indultak a nyugat-magyarországi folyók is
Az elmúlt napokban lehullott jelentős csapadék és a hóolvadás az észak-magyarországi folyók után a Nyugat-Dunántúlon is áradást indított el. A belvizes területek nagysága is emelkedett.