60 év után tovább szolgálnak a meteorológiai ballonok

60 évvel ezelőtt bocsátották fel az első modern meteorológiai szondát, és azóta még mindig elengedhetetlen része az előrejelzések készítésének.

Már a 20. század elején próbálkoztak a kutatók a magaslégkör megismerésével, de csak a század közepétől, a technika fejlődésével váltak a magaslégköri mérések az előrejelzések gerincévé.

A számítógépes modellek elterjedését, valamint a televízióban látható látványos grafikákat is ennek a kis habszivacsba zárt műszernek köszönhetjük, amit egy kb. 1,5 méter átmérőjű héliummal töltött ballon visz a magasba naponta kétszer.

Az apró műszer kb. 35 kilométeres magasságig jut el, és fölfelé haladva méri a légnyomás-, a hőmérséklet-, a nedvesség-, a szélirány- és szélsebesség-változást, amit rádiójelekkel továbbít a felszíni állomásra. Az útja végén a ballon szétpukkad, és a szonda visszazuhan a földre.

Magyarországon, Budapesten délben és éjfélkor indítják útnak a szondákat, míg Szegeden naponta egyszer, éjfélkor bocsátanak föl meteorológiai ballont.

Hírek, érdekességek

Szélviharral, bőséges csapadékkal jön a sarkvidéki levegő
Az ünnepi hétvégére elárasztja a sarkvidéki levegő a Kárpát-medencét, a szél is viharossá fokozódik. Az esőt egyre többfelé havazás váltja fel.
A mediterrán ciklonok nemcsak a Kárpát-medencébe hoztak kiadós csapadékot, de Európa déli felét is heves esőkkel áztatták. Athén és Catania városaiban hömpölygött az ár. Közben az Etna is kitört.
Miért van még mindig tél?
Klímakutatók állítják, hogy megtalálták a választ a fenti kérdésre. Szerintük a kulcs a sarki jégtakaró kiterjedésében rejlik.
Ismét ugrásszerűen nőtt a belvízi elöntés
Már bő 60 ezer hektárt érint országosan a belvíz. Noha még nincs vége a márciusnak, már több helyen lehullott két-háromhavi csapadék, és a csapadékos időszak folytatódik.