60 év után tovább szolgálnak a meteorológiai ballonok

60 évvel ezelőtt bocsátották fel az első modern meteorológiai szondát, és azóta még mindig elengedhetetlen része az előrejelzések készítésének.

Már a 20. század elején próbálkoztak a kutatók a magaslégkör megismerésével, de csak a század közepétől, a technika fejlődésével váltak a magaslégköri mérések az előrejelzések gerincévé.

A számítógépes modellek elterjedését, valamint a televízióban látható látványos grafikákat is ennek a kis habszivacsba zárt műszernek köszönhetjük, amit egy kb. 1,5 méter átmérőjű héliummal töltött ballon visz a magasba naponta kétszer.

Az apró műszer kb. 35 kilométeres magasságig jut el, és fölfelé haladva méri a légnyomás-, a hőmérséklet-, a nedvesség-, a szélirány- és szélsebesség-változást, amit rádiójelekkel továbbít a felszíni állomásra. Az útja végén a ballon szétpukkad, és a szonda visszazuhan a földre.

Magyarországon, Budapesten délben és éjfélkor indítják útnak a szondákat, míg Szegeden naponta egyszer, éjfélkor bocsátanak föl meteorológiai ballont.

Hírek, érdekességek

Vízhiánytól szenved India legcsapadékosabb vidéke
A világ egykor legcsapadékosabb területe, Cherrapunji egyre szárazabbá válik: évente 20 százalékkal csökken a lehulló csapadék mennyisége, és már vízhiánnyal is küszködik a vidék.
Időjárás vagy klíma?
A klímaváltozás fölkapott téma lett az utóbbi években. A média hírül adja az extrém időjárási eseményeket, majd az egészet gyorsan a globális felmelegedés számlájára írja, pedig ezekkel a kijelentésekkel óvatosabban kell bánni.
A klímaváltozás gyorsabb növekedésre serkenti a fákat
Egy kutatásból kiderült, hogy a magasabb átlaghőmérsékletek miatt egyes ősi fafajok gyorsabban növekednek. A változás valószínűleg nem válik a környezet hasznára, egyszerűen csak arról van szó, hogy a fák fiatalabban halnak meg.
Megkezdődtek a tárgyalások
Hétfőn megkezdődött a Koppenhágában két héten keresztül, december 7-18. között tartó, eddigi legnagyobb nemzetközi klímakonferencia.