60 év után tovább szolgálnak a meteorológiai ballonok

60 évvel ezelőtt bocsátották fel az első modern meteorológiai szondát, és azóta még mindig elengedhetetlen része az előrejelzések készítésének.

Már a 20. század elején próbálkoztak a kutatók a magaslégkör megismerésével, de csak a század közepétől, a technika fejlődésével váltak a magaslégköri mérések az előrejelzések gerincévé.

A számítógépes modellek elterjedését, valamint a televízióban látható látványos grafikákat is ennek a kis habszivacsba zárt műszernek köszönhetjük, amit egy kb. 1,5 méter átmérőjű héliummal töltött ballon visz a magasba naponta kétszer.

Az apró műszer kb. 35 kilométeres magasságig jut el, és fölfelé haladva méri a légnyomás-, a hőmérséklet-, a nedvesség-, a szélirány- és szélsebesség-változást, amit rádiójelekkel továbbít a felszíni állomásra. Az útja végén a ballon szétpukkad, és a szonda visszazuhan a földre.

Magyarországon, Budapesten délben és éjfélkor indítják útnak a szondákat, míg Szegeden naponta egyszer, éjfélkor bocsátanak föl meteorológiai ballont.

Hírek, érdekességek

Előre jelezhetők a trópusi erdőtüzek?
Kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a tengerfelszín hőmérséklete összefügg az egyenlítői övben fellobbanó erdőtüzekkel.
Képes-e megjósolni egy buborék a tájfun erejét?
Egy újabb kutatás szerint a szappanbuborékok membránfelületén lévő folyadék forgó áramlását felhasználhatjuk a hurrikánok és tájfunok intenzitásának előrejelzéséhez.
Hópelyhek – ahogy eddig még nem láttuk
A mondás szerint nincs két egyforma hópehely. A következő, elképesztően részletgazdag fényképek a kétkedőket is meggyőzhetik.
Nem csak a nyuszi fog fázni húsvétkor
Hideg lesz az idei húsvét. Nem csak a nappali hőmérsékletek maradnak el jócskán az ilyenkor megszokottól, de hajnalra többfelé fagypont alá süllyedhet a hőmérő higanyszála. Az alacsony hőérzet és a megfelelő öltözködés mellett a tudatos táplálkozásra is érdemes ilyenkor fokozottan odafigyelni.