60 év után tovább szolgálnak a meteorológiai ballonok

60 évvel ezelőtt bocsátották fel az első modern meteorológiai szondát, és azóta még mindig elengedhetetlen része az előrejelzések készítésének.

Már a 20. század elején próbálkoztak a kutatók a magaslégkör megismerésével, de csak a század közepétől, a technika fejlődésével váltak a magaslégköri mérések az előrejelzések gerincévé.

A számítógépes modellek elterjedését, valamint a televízióban látható látványos grafikákat is ennek a kis habszivacsba zárt műszernek köszönhetjük, amit egy kb. 1,5 méter átmérőjű héliummal töltött ballon visz a magasba naponta kétszer.

Az apró műszer kb. 35 kilométeres magasságig jut el, és fölfelé haladva méri a légnyomás-, a hőmérséklet-, a nedvesség-, a szélirány- és szélsebesség-változást, amit rádiójelekkel továbbít a felszíni állomásra. Az útja végén a ballon szétpukkad, és a szonda visszazuhan a földre.

Magyarországon, Budapesten délben és éjfélkor indítják útnak a szondákat, míg Szegeden naponta egyszer, éjfélkor bocsátanak föl meteorológiai ballont.

Hírek, érdekességek

Jönnek a fagyok, veszélyben a növények
A hét első éjszakáin nagy területen hűl fagypont alá a hőmérséklet, ami veszélyezteti a gyümölcsösfákat, veteményest.
Rekord alacsony vízállás a Dunán
A dunaföldvári mérőállomáson a hónapban többször is mértek az eddigi legkisebb vízállás alatti értékeket. A Tiszán és mellékfolyóin sem sokkal jobb a helyzet.
Az eddigi leghosszabb szaturnuszi vihart örökítették meg
Közel egy éve egy fényes pont jelent meg a Szaturnusz légkörében, ami hatalmas, és a valaha megfigyelt leghosszabb viharrá nőtte ki magát.
Hózivatar szelte át a fővárost
Ritka jelenséget figyelhettek meg a szerencsésebbek hazánkban: a Kárpát-medence felett pénteken átvonult hidegfront mögött hózivatarok alakultak ki. Villámlással és dörgéssel kísért hózáporra a fővárosban is sor került.