40 nap után érkezett meg az eső

Szokatlanul alacsony a vízszint a Dunán, a Tiszán és több mellékfolyón, ami nem csoda, hiszen utoljára október végén alakult ki számottevő, országos jellegű csapadék.

Mintegy 100 év legszárazabb novemberét tudhatjuk magunk mögött, ami kisebb és nagyobb folyóink vízszintjén egyaránt megmutatkozik: a Dunán és a Tisza felső szakaszán többfelé rekord alacsony, vagy ahhoz közeli a vízállás, de a Tisza hazai és határon túli mellékfolyói közül is soknál hasonló a helyzet. A Duna esetében a legnagyobb vízszintcsökkenést Dunaföldvárnál tapasztalták, ahol december 2-án 22 centivel múlta alul a korábbi, -150 centis minimum rekordot a vízszint.

Országos viszonylatban utoljára október 24-én hullott említést érdemlő csapadék, majd ezt egy 40 napos száraz időszak követte. Ez idő alatt alapvetően anticiklon alakította az időjárást, gyakori volt a köd, a nyirkos időben csak jelentéktelen szitálás, hószállingózás fordult elő.

December 3-án egy markánsabb frontrendszer érte el a Kárpát-medencét, ami a borús időnek nem, a csapadékmentes időszaknak azonban véget vetett: az ország északi és középső-keleti részén nagy területen hullott 4-9 mm eső. A mai, hétfői nap folyamán is többfelé várható csapadék, kiadós mennyiségben. Az elkövetkező egy hétben még több alkalommal ígérkezik eső, helyenként havas eső, vagy hózápor, de ennek mennyisége és területi eloszlása bizonytalan - nagyobb eséllyel és mennyiségben északon és keleten hullhat.

A csapadékszegény őszt nemcsak a folyók, de a mezőgazdaság is megsínylette. A promenad.hu értesülései szerint Békés megyében például több helyütt az őszi vetés még ki sem kelt, holott ilyenkor már 10 centi magasan kellene állnia a búzának. Ráadásul, elszaporodtak az egerek és a pockok is, további pusztítást végezve.

Szakértők szerint az elkövetkező egy-két hétben komoly mennyiségű (több 10 mm) csapadékra lenne szükség ahhoz, hogy az ősszel elvetett magok életben maradjanak. Ellenkező esetben az őszi vetés jelentős részét fel kell szántani, és új, szárazságtűrőbb magokat kell vetni helyettük. Ez elsősorban a repcét érintheti, amelynek egy jó része már most is menthetetlen, az őszi gabona azonban még kikelne, ha csapadékot kapna.

Hírek, érdekességek

Itt az újabb hőhullám!
Július első hétvégéjén ismét beköszönt a kánikula: idén már másodszor, több napon keresztül tartós hőségre számíthatunk, amely a szervezetünket is igénybe veszi.
Jégeső tombolt decemberben!
Rendkívüli téli zivatarok taroltak az országban december 20-án, szombat este. Több olyan vihar is kialakult, amelyekből még jégeső is esett!
Nyugaton esős, őszies, keleten késő nyári idővel kezdődik a tanév
Az ország nyugati és keleti felében eltérő időjárással kezdődik a tanév szeptember 1-jén, hétfőn: míg a Dunántúlon egy lelassult frontrendszer esős, hűvös időt okoz, addig a front előtt, keleten még kellemes, meleg, késő nyári időben indulhatnak iskolába a diákok.
Elindult az idei pollenszezon!
Idén február közepén elkezdődött a pollenszezon, ráadásul egyes virágporok már tüneteket okozó mennyiségben vannak jelen a levegőben. Ezt egyébként a hetek óta tartó, átlagosnál enyhébb időjárásnak köszönhetjük, a növények tehát úgy tűnik, idén hamarabb térnek magukhoz.