40 nap után érkezett meg az eső

Szokatlanul alacsony a vízszint a Dunán, a Tiszán és több mellékfolyón, ami nem csoda, hiszen utoljára október végén alakult ki számottevő, országos jellegű csapadék.

Mintegy 100 év legszárazabb novemberét tudhatjuk magunk mögött, ami kisebb és nagyobb folyóink vízszintjén egyaránt megmutatkozik: a Dunán és a Tisza felső szakaszán többfelé rekord alacsony, vagy ahhoz közeli a vízállás, de a Tisza hazai és határon túli mellékfolyói közül is soknál hasonló a helyzet. A Duna esetében a legnagyobb vízszintcsökkenést Dunaföldvárnál tapasztalták, ahol december 2-án 22 centivel múlta alul a korábbi, -150 centis minimum rekordot a vízszint.

Országos viszonylatban utoljára október 24-én hullott említést érdemlő csapadék, majd ezt egy 40 napos száraz időszak követte. Ez idő alatt alapvetően anticiklon alakította az időjárást, gyakori volt a köd, a nyirkos időben csak jelentéktelen szitálás, hószállingózás fordult elő.

December 3-án egy markánsabb frontrendszer érte el a Kárpát-medencét, ami a borús időnek nem, a csapadékmentes időszaknak azonban véget vetett: az ország északi és középső-keleti részén nagy területen hullott 4-9 mm eső. A mai, hétfői nap folyamán is többfelé várható csapadék, kiadós mennyiségben. Az elkövetkező egy hétben még több alkalommal ígérkezik eső, helyenként havas eső, vagy hózápor, de ennek mennyisége és területi eloszlása bizonytalan - nagyobb eséllyel és mennyiségben északon és keleten hullhat.

A csapadékszegény őszt nemcsak a folyók, de a mezőgazdaság is megsínylette. A promenad.hu értesülései szerint Békés megyében például több helyütt az őszi vetés még ki sem kelt, holott ilyenkor már 10 centi magasan kellene állnia a búzának. Ráadásul, elszaporodtak az egerek és a pockok is, további pusztítást végezve.

Szakértők szerint az elkövetkező egy-két hétben komoly mennyiségű (több 10 mm) csapadékra lenne szükség ahhoz, hogy az ősszel elvetett magok életben maradjanak. Ellenkező esetben az őszi vetés jelentős részét fel kell szántani, és új, szárazságtűrőbb magokat kell vetni helyettük. Ez elsősorban a repcét érintheti, amelynek egy jó része már most is menthetetlen, az őszi gabona azonban még kikelne, ha csapadékot kapna.

Hírek, érdekességek

Hogyan ért véget a nyár negyedik hőhulláma?
Az augusztus 5-én kezdődő, augusztus 16-áig tartó hőhullám volt a negyedik és egyben a leghosszabb is a 2015-ös év nyarán. Egy nyugat felől érkező hidegfrontnak köszönhetőn augusztus 17-étől kezdve már 30 fok alatt várhatóak a csúcshőmérsékletek. A front előtt egy zivatarlánc is kialakult.
Még napokig szélvihar tépázza  az idegeinket
Viharos széllel köszöntött be az idei április, és a következő napokban is országszerte erős, többször viharos lesz a légmozgás. Ez a szervezetet is rendkívül igénybe veszi, cikkünkben nem csak a lehetséges panaszokról, de azok megelőzéséről, enyhítéséről is olvashat!
A nyár leghosszabb hőhulláma véget ér!
A rekord hosszúságúnak számító hőhullám is egyszer véget ér, mégpedig egy nyugat felől érkező hidegfrontnak köszönhetően. A front mentén sokfelé zivatarok várhatóak, felhőszakadás, illetve jégeső kíséretében.
Egy órával kevesebbet alhatunk
Vasárnapra virradó hajnalban kezdetét veszi a nyári időszámítás. Hajnali 2 órakor 1 órával előbbre kell állítani az órákat. A következő napokban átmenetileg felborulhat a bioritmusunk, alvászavarok is jelentkezhetnek. Olvassa el, hogyan védheti ki az óraátállítás kellemetlen hatásait!