2050-re eltűnhetnek a Pireneusok gleccserei

Egy spanyol kutatócsoport állítása szerint, a Pireneusokban található 21 gleccser mindegyike eltűnhet 2050-re, a globális felmelegedés következtében.

A hőmérséklet folyamatos emelkedése, arra enged következtetni, hogy a Pireneusokban található 21 gleccser mindegyik elolvadhat még 2050 előtt, állítják a spanyol kutatók.

A kutatás vezetője, a Catabria Egyetem professzora, Juan Gonzalez Trueba elmondása szerint a magas hegységek időjárása reagál legérzékenyebben a klíma és a környezet megváltozására. Az olvadó gleccserek egyértelmű jelei annak, hogy a klímaváltozás egy jelenleg zajló, létező probléma.

A Catabria Egyetem kutatói Spanyolország három nagy hegységét vizsgálták, a spanyol francia határon húzódó Pireneusokat, az ország északi részén található Picos de Európa hegységet és a Dél-Spanyolországban található hegyláncot, a Sierra Nevadát.

1880 és 1980 között az Ibériai-félszigeten legkevesebb 94 gleccser olvadt el. 1980-tól napjainkig pedig újabb 17 gleccserrel lett szegényebb a környék.

1990-től a gyors olvadás miatt Spanyolország kisebb gleccserei mára már teljesen eltűntek, és a nagyobbaknak is 50-60 százalékkal csökkent a területük. Az Ibériai-félszigeten jelenleg már csak a Pireneusokban találhatók gleccserek.

Európa legdélibb gleccserei a Sierra Nevadában voltak, amelyek azonban a 20. század elejére teljesen eltűntek. A Picos de Európa gleccserei is hasonlóan jártak, mára már teljesen elolvadtak.

Spanyolország gleccserei az 1300 és 1860 közötti úgynevezett kis jégkorszak idején keletkeztek, ezen belül is leggyorsabban 1645 és 1710 között növekedtek.

A spanyol kutatók eredményei szerint a Pireneusok gleccsereinek olvadása nem teljesen új keletű jelenség, a kisebb gleccserek olvadása már az 1750-ben és a 19. század elején is megfigyelhető volt.

Hírek, érdekességek

Megdőlt a fővárosi és az országos melegrekord is
Ilyen forróságra az idei évben még nem volt példa, szombaton új hőmérsékleti rekordok születtek. Vasárnap ismét rekordok dőlhetnek.
Átvonult a zivatarlánc a Dél-Dunántúlon
Csütörtökön kora este egy zivatarlánc alakult ki a Dunántúl déli részén. A viharvonal többfelé okozott felhőszakadást.
Négyes erősségű hurrikán lett a Dora
A Mexikó partjainál megjelent Dora hurrikán négyes erősségű ciklonná fejlődött. Eső és erős hullámzás, 260 km/órás szelek kísérik útját.
Japánt árasztotta el utolsó napjaiban a Songda tájfun
Gyengülő állapotában is heves esőzést és áradásokat okozott a hétvégén Japánban az a tájfun, amely korábban az év első szupertájfunjává erősödött.