2050-re eltűnhetnek a Pireneusok gleccserei

Egy spanyol kutatócsoport állítása szerint, a Pireneusokban található 21 gleccser mindegyike eltűnhet 2050-re, a globális felmelegedés következtében.

A hőmérséklet folyamatos emelkedése, arra enged következtetni, hogy a Pireneusokban található 21 gleccser mindegyik elolvadhat még 2050 előtt, állítják a spanyol kutatók.

A kutatás vezetője, a Catabria Egyetem professzora, Juan Gonzalez Trueba elmondása szerint a magas hegységek időjárása reagál legérzékenyebben a klíma és a környezet megváltozására. Az olvadó gleccserek egyértelmű jelei annak, hogy a klímaváltozás egy jelenleg zajló, létező probléma.

A Catabria Egyetem kutatói Spanyolország három nagy hegységét vizsgálták, a spanyol francia határon húzódó Pireneusokat, az ország északi részén található Picos de Európa hegységet és a Dél-Spanyolországban található hegyláncot, a Sierra Nevadát.

1880 és 1980 között az Ibériai-félszigeten legkevesebb 94 gleccser olvadt el. 1980-tól napjainkig pedig újabb 17 gleccserrel lett szegényebb a környék.

1990-től a gyors olvadás miatt Spanyolország kisebb gleccserei mára már teljesen eltűntek, és a nagyobbaknak is 50-60 százalékkal csökkent a területük. Az Ibériai-félszigeten jelenleg már csak a Pireneusokban találhatók gleccserek.

Európa legdélibb gleccserei a Sierra Nevadában voltak, amelyek azonban a 20. század elejére teljesen eltűntek. A Picos de Európa gleccserei is hasonlóan jártak, mára már teljesen elolvadtak.

Spanyolország gleccserei az 1300 és 1860 közötti úgynevezett kis jégkorszak idején keletkeztek, ezen belül is leggyorsabban 1645 és 1710 között növekedtek.

A spanyol kutatók eredményei szerint a Pireneusok gleccsereinek olvadása nem teljesen új keletű jelenség, a kisebb gleccserek olvadása már az 1750-ben és a 19. század elején is megfigyelhető volt.

Hírek, érdekességek

Zord téli időben telik március 15.
Az időjárás nem kedvez a március 15-i megemlékezéseknek, erősen szeles, fagyos idő várható, ráadásul többfelé fog havazni is. Az elmúlt közel 10 év legzordabb ünnepi időjárása várható.
Áradásnak indultak a nyugat-magyarországi folyók is
Az elmúlt napokban lehullott jelentős csapadék és a hóolvadás az észak-magyarországi folyók után a Nyugat-Dunántúlon is áradást indított el. A belvizes területek nagysága is emelkedett.
Kezdődik a nyári időszámítás - óraátállítás
Vasárnap kezdetét veszi a nyári időszámítás. Hajnali 2 órakor 1 órával előbbre kell állítani az órákat. Átmenetileg felborulhat a bioritmus.
Szélviharok, szakadó eső és hó kísérte a hidegbetörést
A Tiszántúl kivételével már havazik, keleten még eső, ónos eső esik. A szél sokfelé viharos, a Dunántúlon a 100 km/órát is elérték a lökések. A közlekedés sokfelé kaotikussá vált.