2050-re eltűnhetnek a Pireneusok gleccserei

Egy spanyol kutatócsoport állítása szerint, a Pireneusokban található 21 gleccser mindegyike eltűnhet 2050-re, a globális felmelegedés következtében.

A hőmérséklet folyamatos emelkedése, arra enged következtetni, hogy a Pireneusokban található 21 gleccser mindegyik elolvadhat még 2050 előtt, állítják a spanyol kutatók.

A kutatás vezetője, a Catabria Egyetem professzora, Juan Gonzalez Trueba elmondása szerint a magas hegységek időjárása reagál legérzékenyebben a klíma és a környezet megváltozására. Az olvadó gleccserek egyértelmű jelei annak, hogy a klímaváltozás egy jelenleg zajló, létező probléma.

A Catabria Egyetem kutatói Spanyolország három nagy hegységét vizsgálták, a spanyol francia határon húzódó Pireneusokat, az ország északi részén található Picos de Európa hegységet és a Dél-Spanyolországban található hegyláncot, a Sierra Nevadát.

1880 és 1980 között az Ibériai-félszigeten legkevesebb 94 gleccser olvadt el. 1980-tól napjainkig pedig újabb 17 gleccserrel lett szegényebb a környék.

1990-től a gyors olvadás miatt Spanyolország kisebb gleccserei mára már teljesen eltűntek, és a nagyobbaknak is 50-60 százalékkal csökkent a területük. Az Ibériai-félszigeten jelenleg már csak a Pireneusokban találhatók gleccserek.

Európa legdélibb gleccserei a Sierra Nevadában voltak, amelyek azonban a 20. század elejére teljesen eltűntek. A Picos de Európa gleccserei is hasonlóan jártak, mára már teljesen elolvadtak.

Spanyolország gleccserei az 1300 és 1860 közötti úgynevezett kis jégkorszak idején keletkeztek, ezen belül is leggyorsabban 1645 és 1710 között növekedtek.

A spanyol kutatók eredményei szerint a Pireneusok gleccsereinek olvadása nem teljesen új keletű jelenség, a kisebb gleccserek olvadása már az 1750-ben és a 19. század elején is megfigyelhető volt.

Hírek, érdekességek

Zivatarok augusztus elején is
Augusztus első hétvégéje meglehetősen változékony időt hozott. A szombati fővárosi felhőszakadás utána vasárnap délután először a Balaton környékén észleltünk vonalba rendeződött zivatarokat, később a Mátrában fejlődtek intenzív csapadékot adó gomolyfelhők, amiket meg is örökített egyik kameránk. A következő hét elején sem nyugodott meg a légkör: hétfőre virradó éjszaka egy zivataros csapadéktömb okozott sokfelé jelentős csapadékot a középső országrészben.
Tavasz ilyenkor, novemberben?!
Ugyan csak képletesen, de a címben feltett kérdésre a válasz: igen! November elején ugyanis az átlagosnál több – 5-én, szerdán akár 10! – fokkal enyhébb idő várható hazánkban, és a hét második felében fölénk húzódó frontzóna sem hoz jelentős lehűlést. Ez a szokatlan idő természetesen szervezetünkre is hatással van, a következő napokban elsősorban fáradékonyságra és fejfájásra panaszkodhatunk. Cikkünkből az is kiderül, hogyan enyhíthetjük ezeket a hatásokat.
Leszakadt az ég Pesten!
Szombaton estefelé óriási felhőszakadás zúdult Budapest északi részére. Az ICI Interaktív Meteorológia XVIII. kerületben kihelyezett mérőállomásának kamerája megörökítette, ahogy valósággal "leszakad az ég" a városrész felett, miközben Pest más részein csontszárazak maradtak az utak.
Figyelem! Egy órával hosszabb a nap
Ahogyan azt már évtizedek alatt megszokhattuk, október utolsó vasárnapjára virradó hajnalban hazánkban is kezdetét veszi a téli időszámítás. Emiatt az elkövetkező napokban átmenetileg felborulhat a bioritmusunk.