2050-re eltűnhetnek a Pireneusok gleccserei

Egy spanyol kutatócsoport állítása szerint, a Pireneusokban található 21 gleccser mindegyike eltűnhet 2050-re, a globális felmelegedés következtében.

A hőmérséklet folyamatos emelkedése, arra enged következtetni, hogy a Pireneusokban található 21 gleccser mindegyik elolvadhat még 2050 előtt, állítják a spanyol kutatók.

A kutatás vezetője, a Catabria Egyetem professzora, Juan Gonzalez Trueba elmondása szerint a magas hegységek időjárása reagál legérzékenyebben a klíma és a környezet megváltozására. Az olvadó gleccserek egyértelmű jelei annak, hogy a klímaváltozás egy jelenleg zajló, létező probléma.

A Catabria Egyetem kutatói Spanyolország három nagy hegységét vizsgálták, a spanyol francia határon húzódó Pireneusokat, az ország északi részén található Picos de Európa hegységet és a Dél-Spanyolországban található hegyláncot, a Sierra Nevadát.

1880 és 1980 között az Ibériai-félszigeten legkevesebb 94 gleccser olvadt el. 1980-tól napjainkig pedig újabb 17 gleccserrel lett szegényebb a környék.

1990-től a gyors olvadás miatt Spanyolország kisebb gleccserei mára már teljesen eltűntek, és a nagyobbaknak is 50-60 százalékkal csökkent a területük. Az Ibériai-félszigeten jelenleg már csak a Pireneusokban találhatók gleccserek.

Európa legdélibb gleccserei a Sierra Nevadában voltak, amelyek azonban a 20. század elejére teljesen eltűntek. A Picos de Európa gleccserei is hasonlóan jártak, mára már teljesen elolvadtak.

Spanyolország gleccserei az 1300 és 1860 közötti úgynevezett kis jégkorszak idején keletkeztek, ezen belül is leggyorsabban 1645 és 1710 között növekedtek.

A spanyol kutatók eredményei szerint a Pireneusok gleccsereinek olvadása nem teljesen új keletű jelenség, a kisebb gleccserek olvadása már az 1750-ben és a 19. század elején is megfigyelhető volt.

Hírek, érdekességek

Nehezen autóztak a trópusi vihar maradványában
Egy trópusi vihar maradványa okozott hétfőn áradásokat az Egyesült Államokban. A rendkívüli esőzés a folyóktól távol is fennakadásokat okozott a közlekedésben.
Magyarországon a legkorábbi regisztrált hőségnap éppen április nyolcadikára esett. Sok-sok évtizeddel ezelőtt Szegeden lépte át ilyen korán a hőmérséklet a harminc fokot.
Megnyílt Szentendrén a III. Magyarországi Klímacsúcs
Szentendrén megkezdődött a III. Magyar Klímacsúcs szakmai konferencia, melyen a résztvevők a hazai környezetvédelem aktuális problémáit tekintik át.
Rekord kicsi az arktikus jégtakaró
Habár az idei télen Észak-Amerikában és Európában egymást érték a hóviharok és az átlagosnál hidegebb volt, a sarkkörökön túl szokatlan meleg uralkodott. Az Arktisz jégtakarója januárban minden eddiginél kisebb területre terjedt ki.