2010 rekord magas szén-kibocsátást hozott

80 év legsúlyosabb gazdasági válságát követően 2010-ben a globális szén-kibocsátás minden korábbinál magasabb volt.

A 2008-2009-es gazdasági világválságot követően tavaly már ismét emelkedni kezdett az üvegházgáz-emisszió, és a korábbi, 2008-as rekordot 5 százalékkal túl is szárnyalta a globális karbon-kibocsátás értéke. Ebből kiderül tehát, hogy az elmúlt 80 év legsúlyosabb recessziója egyes korábbi becslésekkel ellentétben csupán minimális hatással volt a kibocsátásokra. Az emisszió nagy része Kína és India számlájára írható, de a fejlett országokban is növekedés volt tapasztalható 2010-ben.

A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) szerint ezért félő, hogy az üvegházhatású gázok mérséklésére irányuló törekvések tényleg meg tudnak-e valósulni.

A tavaly Cancún-ban tartott klímakonferencián a világ vezetői egyetértettek abban, hogy komoly lépésekre és csökkentésekre van szükség, méghozzá igen rövid időn belül, ha az iparosodás előtti értékekhez képesti globális hőmérséklet-emelkedést 2 Celsius fok alatt akarjuk tartani.

Az IEA becslései szerint azonban az energiaszektorból, elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok égetéséből származó széndioxid-kibocsátás 2010-ben minden eddiginél magasabb értéket ért el, összesen 30,6 gigatonnát. Ez 2009-hez képest mintegy másfél gigatonnás emelkedést jelent.

Ennek fényében a 2 fokos melegedés, amit a kutatók a potenciálisan veszélyes klímaváltozás küszöbértékének tartanak, Fatih Birol, az IEA vezető közgazdásza szerint csupán egy szép utópiának tűnik. Ha ebben az ütemben növekszik tovább az emisszió, akkor az IPCC becslései alapján 2100-ra már legalább 4 fokos globális átlaghőmérséklet-emelkedéssel kell számolni. Ez százmilliók életét és megélhetését veszélyeztetné, ami tömeges népvándorláshoz és konfliktusokhoz vezethetne.

A jövőre nézve elgondolkodtató az is, hogy a fosszilis tüzelőanyagokat milyen alternatív módszerekkel lehet majd nagy arányban kiváltani, hiszen a legnagyobb kapacitással rendelkező atomenergiában a fukushimai katasztrófa kapcsán újfent megingott a bizalom. Ezt jelzi például, hogy Németország úgy döntött, 2022-ig bezárja mind a 17 atomerőművét.

Hírek, érdekességek

Zivatarok augusztus elején is
Augusztus első hétvégéje meglehetősen változékony időt hozott. A szombati fővárosi felhőszakadás utána vasárnap délután először a Balaton környékén észleltünk vonalba rendeződött zivatarokat, később a Mátrában fejlődtek intenzív csapadékot adó gomolyfelhők, amiket meg is örökített egyik kameránk. A következő hét elején sem nyugodott meg a légkör: hétfőre virradó éjszaka egy zivataros csapadéktömb okozott sokfelé jelentős csapadékot a középső országrészben.
Tavasz ilyenkor, novemberben?!
Ugyan csak képletesen, de a címben feltett kérdésre a válasz: igen! November elején ugyanis az átlagosnál több – 5-én, szerdán akár 10! – fokkal enyhébb idő várható hazánkban, és a hét második felében fölénk húzódó frontzóna sem hoz jelentős lehűlést. Ez a szokatlan idő természetesen szervezetünkre is hatással van, a következő napokban elsősorban fáradékonyságra és fejfájásra panaszkodhatunk. Cikkünkből az is kiderül, hogyan enyhíthetjük ezeket a hatásokat.
Leszakadt az ég Pesten!
Szombaton estefelé óriási felhőszakadás zúdult Budapest északi részére. Az ICI Interaktív Meteorológia XVIII. kerületben kihelyezett mérőállomásának kamerája megörökítette, ahogy valósággal "leszakad az ég" a városrész felett, miközben Pest más részein csontszárazak maradtak az utak.
Figyelem! Egy órával hosszabb a nap
Ahogyan azt már évtizedek alatt megszokhattuk, október utolsó vasárnapjára virradó hajnalban hazánkban is kezdetét veszi a téli időszámítás. Emiatt az elkövetkező napokban átmenetileg felborulhat a bioritmusunk.