100 éve hódította meg az ember a Déli-sarkot

Földünk legdélebbi pontját pontosan 100 éve hódította meg a norvég Amundsen.

Elsőként Roald Amundsennek és felfedezőtársainak sikerült elérniük a Déli-pólust, immár száz éve. 1911. december 14-én verték fel táborukat bolygónk legdélebbi pontján. Három napot töltöttek itt, miközben méréseket végeztek és feltérképezték helyzetüket.

A déli sarkvidék napjainkban már több kutató állomásnak is otthont ad. Amundsen egyszerű sátrát 1956-ban, 1975-ben és 2008-ban újabb, egyre modernebb állomások követték. A legfiatalabb, az Új Amundsen-Scott állomás már 150 kutatót tud elhelyezni, ablakokkal, üvegházzal és fejlett telekommunikációs eszközökkel rendelkezik. (Robert Falcon Scott Amundsen vetélytársa volt, és egy hónappal Amundsent követően érte el a pólust, ám a visszaúton életét vesztette.)

Noha a sarkvidék napjainkban is ugyanolyan kíméletlen, mint egy évszázada volt (az Amundsen-Scott állomás adatai szerint, az év legmelegebb szakában, december 13-án a napi maximum hőmérséklet, nagyjából az évszakos átlagnak megfelelően, -30 fok alatt maradt, ami az időnként megélénkülő északi szélben még fagyosabbnak érződött, és havazással is párosult), a műszaki fejlődés már lehetővé tette a napi 24 órás tudományos (meteorológiai, csillagászati, geológiai) megfigyelést, kutatást, a folyamatos emberi jelenlétet.


Az Új Amundsen-Scott Déli-sark Kutatóállomás webkamera képe
december 14-én, a féléves nappal derekán.

(esrl.noaa.gov)

Hírek, érdekességek

Szakadó eső, havazás, 15 fok különbség és zivatarlánc
Mediterrán ciklon alakította időjárásunkat, ami a kiadós esők mellett havazást is okozott. Tél és tavasz egyszerre volt jelen az országban, késő délután keleten zivatarlánc is kialakult.
A ködös péntek után tavasz köszöntött be
Pénteken hazánk nagy részén egy percnyi napsütést sem engedett az időjárás: a ködös reggel után makacs rétegfelhőzet fedte be a Kárpát-medencét. Szombaton már több órás napsütésnek örülhettünk.
Ár- és belvíz fenyeget
A mögöttünk álló, rendkívül csapadékos telet követően sem fordult szárazabbra az idő, a magyarországi folyók több szakaszán árvízvédelmi, nagy területen pedig komoly belvízvédelmi készültség van.
Jelentősen nőtt a belvizes területek nagysága
Kedd óta közel megháromszorozódott a belvízzel elöntött területek nagysága. A folyókon levonuló árhullám már majdnem mindenhol túljutott a tetőzésen, de még sok az el nem olvadt hó a vízgyűjtőkön.