100 éve hódította meg az ember a Déli-sarkot

Földünk legdélebbi pontját pontosan 100 éve hódította meg a norvég Amundsen.

Elsőként Roald Amundsennek és felfedezőtársainak sikerült elérniük a Déli-pólust, immár száz éve. 1911. december 14-én verték fel táborukat bolygónk legdélebbi pontján. Három napot töltöttek itt, miközben méréseket végeztek és feltérképezték helyzetüket.

A déli sarkvidék napjainkban már több kutató állomásnak is otthont ad. Amundsen egyszerű sátrát 1956-ban, 1975-ben és 2008-ban újabb, egyre modernebb állomások követték. A legfiatalabb, az Új Amundsen-Scott állomás már 150 kutatót tud elhelyezni, ablakokkal, üvegházzal és fejlett telekommunikációs eszközökkel rendelkezik. (Robert Falcon Scott Amundsen vetélytársa volt, és egy hónappal Amundsent követően érte el a pólust, ám a visszaúton életét vesztette.)

Noha a sarkvidék napjainkban is ugyanolyan kíméletlen, mint egy évszázada volt (az Amundsen-Scott állomás adatai szerint, az év legmelegebb szakában, december 13-án a napi maximum hőmérséklet, nagyjából az évszakos átlagnak megfelelően, -30 fok alatt maradt, ami az időnként megélénkülő északi szélben még fagyosabbnak érződött, és havazással is párosult), a műszaki fejlődés már lehetővé tette a napi 24 órás tudományos (meteorológiai, csillagászati, geológiai) megfigyelést, kutatást, a folyamatos emberi jelenlétet.


Az Új Amundsen-Scott Déli-sark Kutatóállomás webkamera képe
december 14-én, a féléves nappal derekán.

(esrl.noaa.gov)

Hírek, érdekességek

Kevéssel haladta meg a minimum rekordot az arktikus jégtakaró
Az északi sarki jégtakaró elérte idei minimumát, és csak kevésen múlott, hogy nem rekord kicsire zsugorodott.
Mínusz 30 fok volt Oroszországban
Egyre nagyobb területet foglal el Európa keleti felén a sarkvidéki légtömeg, és bőven van utánpótlása. Tartósnak ígérkezik a zord idő, nálunk is most kezdődik az igazi tél.
Klímaváltozás pro és kontra 1.
Folytatásos cikkünkben a klímaváltozást ellenzők érveit és a globális felmelegedés pártiak ezekre adott válaszait vesszük sorra.
Dugig vannak a fő hazai sípályák
A hideg, a természetes hó és a hóágyúzás következtében a három legnagyobb hazai sípálya szombaton megtelt sportolókkal. A visegrádi hóágyúk pedig a télen először készítettek megfelelő pályát.