Óraátállítás - kezdődik a nyári időszámítás

Vasárnap kezdetét veszi a nyári időszámítás. Hajnali 2 órakor 1 órával előbbre kell állítani az órákat. Átmenetileg felborulhat a bioritmus.

Az óraátállítást elsőként az Egyesült Államokban vezették be az 1900-as évek elején, azzal a céllal, hogy energiát takarítsanak meg.

Az óraátállítással az emberek ébrenléti idejét próbálják a természetes fényviszonyokkal összhangba hozni. Ha akkor vagyunk ébren, amikor a Nap is fent van, több energiát tudunk megtakarítani.

Persze, az elmúlt 100 évben sokat változtak ébrenléti szokásaink, és a kutatók egy része megkérdőjelezi a téli-nyári időszámítás szükségességét. Véleményük szerint azzal, hogy március utolsó vasárnapján egy órával előrébb, míg október utolsó vasárnapján 1 órával visszaállítjuk az órát, már  korántsem spórolunk meg annyi energiát, mint néhány évtizeddel korábban. Afrika és Ázsia több országa sem bajlódik a téli-nyári időszámítással, de például Oroszországban is eltörölték az átállást (gazdasági és egészségügyi okok miatt).

Nálunk azonban még érvényben van a kettős számítás, így március 31-én hajnali 2 órakor 3 órára kell előre állítani az órákat.

 

Néhány napra felborulhat a bioritmus

Az óraátállítás megzavarhatja a bioritmust, belső óránk ugyanis nem tud egyik pillanatról a másikra alkalmazkodni. Egyénfüggő, de általában néhány (maximum 7-10) nap alatt hozzászokik a szervezet az egy órás idő-eltolódáshoz, addig azonban fáradékonyabbak lehetünk, alvászavarokat tapasztalhatunk és átmenetileg az étkezések időpontja is felborulhat. Különösen érintettek lehetnek a kisgyermekes családok, hiszen a csecsemők belső órája lassabban követi a változást. A koncentráció csökkenése miatt a balesetek kockázata is növekedhet. Az óraátálláshoz való alkalmazkodást most az időjárás is nehezíti, hiszen frontos, gyakran borongós időben lesz részünk, így a napsütés hangulatjavító hatása is kevésbé tud érvényesülni.

Kutatások szerint nemcsak az emberek, hanem az állatok is megérzik a változást, az ő bioritmusunk is felborulhat ezekben a napokban. Érdemes erre is odafigyelni.

Enyhíthetjük az óraátállítással járó kellemetlenségeket például testmozgással, a pihentető alvást elősegíthetjük levendula illóolajának párologtatásával, vagy egy csésze macskagyökértea fogyasztásával.

Hírek, érdekességek

Tavasz ilyenkor, novemberben?!
Ugyan csak képletesen, de a címben feltett kérdésre a válasz: igen! November elején ugyanis az átlagosnál több – 5-én, szerdán akár 10! – fokkal enyhébb idő várható hazánkban, és a hét második felében fölénk húzódó frontzóna sem hoz jelentős lehűlést. Ez a szokatlan idő természetesen szervezetünkre is hatással van, a következő napokban elsősorban fáradékonyságra és fejfájásra panaszkodhatunk. Cikkünkből az is kiderül, hogyan enyhíthetjük ezeket a hatásokat.
Rendkívül csapadékos volt a július
Az idei július az átlagosnál jóval csapadékosabb volt. Az ICI Interaktív Meteorológia mérései szerint országos területi átlagban közel kétszer, helyenként pedig több mint háromszor annyi eső esett, mint amennyi ilyenkor szokott.
Figyelem! Egy órával hosszabb a nap
Ahogyan azt már évtizedek alatt megszokhattuk, október utolsó vasárnapjára virradó hajnalban hazánkban is kezdetét veszi a téli időszámítás. Emiatt az elkövetkező napokban átmenetileg felborulhat a bioritmusunk.
Leszakadt az ég Pesten!
Szombaton estefelé óriási felhőszakadás zúdult Budapest északi részére. Az ICI Interaktív Meteorológia XVIII. kerületben kihelyezett mérőállomásának kamerája megörökítette, ahogy valósággal "leszakad az ég" a városrész felett, miközben Pest más részein csontszárazak maradtak az utak.