Óraátállítás - kezdődik a nyári időszámítás

Vasárnap kezdetét veszi a nyári időszámítás. Hajnali 2 órakor 1 órával előbbre kell állítani az órákat. Átmenetileg felborulhat a bioritmus.

Az óraátállítást elsőként az Egyesült Államokban vezették be az 1900-as évek elején, azzal a céllal, hogy energiát takarítsanak meg.

Az óraátállítással az emberek ébrenléti idejét próbálják a természetes fényviszonyokkal összhangba hozni. Ha akkor vagyunk ébren, amikor a Nap is fent van, több energiát tudunk megtakarítani.

Persze, az elmúlt 100 évben sokat változtak ébrenléti szokásaink, és a kutatók egy része megkérdőjelezi a téli-nyári időszámítás szükségességét. Véleményük szerint azzal, hogy március utolsó vasárnapján egy órával előrébb, míg október utolsó vasárnapján 1 órával visszaállítjuk az órát, már  korántsem spórolunk meg annyi energiát, mint néhány évtizeddel korábban. Afrika és Ázsia több országa sem bajlódik a téli-nyári időszámítással, de például Oroszországban is eltörölték az átállást (gazdasági és egészségügyi okok miatt).

Nálunk azonban még érvényben van a kettős számítás, így március 31-én hajnali 2 órakor 3 órára kell előre állítani az órákat.

 

Néhány napra felborulhat a bioritmus

Az óraátállítás megzavarhatja a bioritmust, belső óránk ugyanis nem tud egyik pillanatról a másikra alkalmazkodni. Egyénfüggő, de általában néhány (maximum 7-10) nap alatt hozzászokik a szervezet az egy órás idő-eltolódáshoz, addig azonban fáradékonyabbak lehetünk, alvászavarokat tapasztalhatunk és átmenetileg az étkezések időpontja is felborulhat. Különösen érintettek lehetnek a kisgyermekes családok, hiszen a csecsemők belső órája lassabban követi a változást. A koncentráció csökkenése miatt a balesetek kockázata is növekedhet. Az óraátálláshoz való alkalmazkodást most az időjárás is nehezíti, hiszen frontos, gyakran borongós időben lesz részünk, így a napsütés hangulatjavító hatása is kevésbé tud érvényesülni.

Kutatások szerint nemcsak az emberek, hanem az állatok is megérzik a változást, az ő bioritmusunk is felborulhat ezekben a napokban. Érdemes erre is odafigyelni.

Enyhíthetjük az óraátállítással járó kellemetlenségeket például testmozgással, a pihentető alvást elősegíthetjük levendula illóolajának párologtatásával, vagy egy csésze macskagyökértea fogyasztásával.

Hírek, érdekességek

Az elmúlt 100 évben alig esett ennyi eső júliusban - összefoglaló az idei nyárról
A 2014. évi nyár ugyan igencsak szűkölködött hőmérsékleti szélsőértékekben, de azért idén sem maradtunk kirívó, extrém események nélkül a nyáron – ezek azonban leginkább a csapadékmennyiségekhez voltak köthetőek: az elmúlt 100 év egyik legcsapadékosabb júliusát éltük meg.
Nyugaton esős, őszies, keleten késő nyári idővel kezdődik a tanév
Az ország nyugati és keleti felében eltérő időjárással kezdődik a tanév szeptember 1-jén, hétfőn: míg a Dunántúlon egy lelassult frontrendszer esős, hűvös időt okoz, addig a front előtt, keleten még kellemes, meleg, késő nyári időben indulhatnak iskolába a diákok.
Vihar a Balatonnál
A 2014. augusztus 27-én érkezett kettősfront átvonulása komoly zivatarok kialakulásához vezetett. A Balaton térségében peremfelhőt filmeztünk. A következő napokban már javul az idő.
Nem mindenhol maradt el a felhőszakadás augusztus 20-án
Egy hullámzó frontzónának köszönhetően idén sem volt unalmas augusztus 20-án az időjárás. Többfelé alakultak ki záporok, a déli, délkeleti és keleti megyékben zivtarok. Az előrejelzések szerint a fővárosra várt felhőszakadásnak is volt némi esélye, ez azonban elmaradt.