Óraátállítás - kezdődik a nyári időszámítás

Vasárnap kezdetét veszi a nyári időszámítás. Hajnali 2 órakor 1 órával előbbre kell állítani az órákat. Átmenetileg felborulhat a bioritmus.

Az óraátállítást elsőként az Egyesült Államokban vezették be az 1900-as évek elején, azzal a céllal, hogy energiát takarítsanak meg.

Az óraátállítással az emberek ébrenléti idejét próbálják a természetes fényviszonyokkal összhangba hozni. Ha akkor vagyunk ébren, amikor a Nap is fent van, több energiát tudunk megtakarítani.

Persze, az elmúlt 100 évben sokat változtak ébrenléti szokásaink, és a kutatók egy része megkérdőjelezi a téli-nyári időszámítás szükségességét. Véleményük szerint azzal, hogy március utolsó vasárnapján egy órával előrébb, míg október utolsó vasárnapján 1 órával visszaállítjuk az órát, már  korántsem spórolunk meg annyi energiát, mint néhány évtizeddel korábban. Afrika és Ázsia több országa sem bajlódik a téli-nyári időszámítással, de például Oroszországban is eltörölték az átállást (gazdasági és egészségügyi okok miatt).

Nálunk azonban még érvényben van a kettős számítás, így március 31-én hajnali 2 órakor 3 órára kell előre állítani az órákat.

 

Néhány napra felborulhat a bioritmus

Az óraátállítás megzavarhatja a bioritmust, belső óránk ugyanis nem tud egyik pillanatról a másikra alkalmazkodni. Egyénfüggő, de általában néhány (maximum 7-10) nap alatt hozzászokik a szervezet az egy órás idő-eltolódáshoz, addig azonban fáradékonyabbak lehetünk, alvászavarokat tapasztalhatunk és átmenetileg az étkezések időpontja is felborulhat. Különösen érintettek lehetnek a kisgyermekes családok, hiszen a csecsemők belső órája lassabban követi a változást. A koncentráció csökkenése miatt a balesetek kockázata is növekedhet. Az óraátálláshoz való alkalmazkodást most az időjárás is nehezíti, hiszen frontos, gyakran borongós időben lesz részünk, így a napsütés hangulatjavító hatása is kevésbé tud érvényesülni.

Kutatások szerint nemcsak az emberek, hanem az állatok is megérzik a változást, az ő bioritmusunk is felborulhat ezekben a napokban. Érdemes erre is odafigyelni.

Enyhíthetjük az óraátállítással járó kellemetlenségeket például testmozgással, a pihentető alvást elősegíthetjük levendula illóolajának párologtatásával, vagy egy csésze macskagyökértea fogyasztásával.

Hírek, érdekességek

frontérzékenység és időjárás
Frontérzékenységtől szenved az emberek több, mint 70%-a, 30%, aki időjárásbeteg.
Képes-e megjósolni egy buborék a tájfun erejét?
Egy újabb kutatás szerint a szappanbuborékok membránfelületén lévő folyadék forgó áramlását felhasználhatjuk a hurrikánok és tájfunok intenzitásának előrejelzéséhez.
Hópelyhek – ahogy eddig még nem láttuk
A mondás szerint nincs két egyforma hópehely. A következő, elképesztően részletgazdag fényképek a kétkedőket is meggyőzhetik.
Nem csak a nyuszi fog fázni húsvétkor
Hideg lesz az idei húsvét. Nem csak a nappali hőmérsékletek maradnak el jócskán az ilyenkor megszokottól, de hajnalra többfelé fagypont alá süllyedhet a hőmérő higanyszála. Az alacsony hőérzet és a megfelelő öltözködés mellett a tudatos táplálkozásra is érdemes ilyenkor fokozottan odafigyelni.