Éghajlatváltozás és ultraibolya sugárzás

Egy nemrégiben napvilágot látott cikk szerzői szerint az éghajlatváltozás hatására meg fog változni az ózon földi eloszlása. Ennek következtében a déli féltekén várhatóan erősödni, míg az északi féltekén csökkenni fog az ultraibolya sugárzás.

A XXI. század végére az Antarktisz felett az UV sugárzás erőssége akár 20 százalékkal is megnövekedhet, miközben az átlagos érték Skandinávia, Szibéria és Kanada északi területein közel 10 százalékkal csökkenhet.

A változások komoly egészségügyi problémákat okozhatnak, hiszen az erős ultraibolya sugárzás növeli a bőrrák és a szürkehályog kialakulásának kockázatát, ugyanakkor a túl alacsony sugárzás D-vitamin hiányhoz vezethet.

Az ózonréteg három-atomos oxigén molekulákból épül fel, és 15-50 kilométeres magasságban helyezkedik el a légkörben. Az élet kialakulása, fennmaradása szempontjából nélkülözhetetlen, hiszen részben vagy egészben elnyeli a Napból érkező káros UV sugarakat.

A 1970-es évek óta ismeretes, hogy az ózonréteget az úgynevezett CFC gázok (hűtőszekrények, dezodorok hajtógázai) károsítják. Most azonban úgy tűnik, a változó éghajlat is fenyegeti, ugyan nem az ózon összmennyiségét, hanem annak a magassági szelek által kialakított légköri eloszlását.

A tanulmány írói egy számítógépes modell segítségével vizsgálták az emelkedő felszíni hőmérsékletek hatását a légkörben lejátszódó, úgynevezett Brewer-Dobson cirkulációra, mely az ózon légköri transzportját biztosítja. Ez röviden a következőképp játszódik le: habár a legtöbb ózon a trópusokon keletkezik, itt több 10 kilométeres magasságokba feláramlik, majd a pólusok felé halad tovább, mielőtt visszatér a sztratoszféra alacsonyabb rétegeibe. A pólusoknál az ózon felhalmozódik, ahol hosszú időt tölt el, mielőtt visszatér a troposzférába.

A kutatók által használt számítógépes modellek szerint 1965 és 2095 között az ózon sztratoszférából a troposzférába irányuló árama 23 százalékkal fog növekedni. Ez már önmagába is komoly problémákat okozhat, hiszen a troposzférikus ózon egyfelől légszennyező anyag és káros az egészségre, másfelől üvegházhatású gáz lévén hozzájárul a felmelegedéshez.

A modell eredmények azt mutatják, hogy a 60. északi szélesség fölött, amit körülbelül a Stockholm-Helsinki-Szentpétervár-Anchorage vonal jelöl ki, az UV sugárzás értékei az 1965-ös évhez képest 9,1 százalékkal csökkennek 2095-re. Az északi félteke mérsékelt övében 3,6 százalékos csökkenést várnak. A trópusokon ezzel szemben 3,8 százalékos emelkedésre számítanak. A 60. déli szélességi körön túl, főként az Antarktiszon, átlagosan 3,2 százalékos sugárzás emelkedést jeleznek előre, míg a déli félteke UV értékei a késő tavaszi-kora nyári időszakban akár 20 százalékkal is növekedhet.

Hírek, érdekességek

Strandok és Múzeumok éjszakája
Az előttünk álló napokban nem csak a nyaralók, hanem a budapesti emberek is találhatnak kellemes szabadtéri programokat. A Strandok éjszakáján a fürdőzés szerelmeseit várják, a Múzeumok éjszakája pedig a kultúra iránt fogékony embereknek okoz kellemes kikapcsolódást. Az időjárás minden programhoz megfelelő lesz.
10 fokos különbség az országban
Pénteken nyugat felől egy gyenge hidegfront érte el hazánkat. Az ország nyugati és keleti része között 10 fokos hőmérséklet különbség alakult ki.
Kezdődik a strandszezon
Az elmúlt napok kedvező időjárásának, a sok napsütésnek és meleg időnek köszönhetően a meteorológiai nyár kezdetére, június 1-jére már Európa-szerte kellemes, meleg vízhőmérsékletekkel találkozhatunk.
2050-re eltűnhetnek a Pireneusok gleccserei
Egy spanyol kutatócsoport állítása szerint, a Pireneusokban található 21 gleccser mindegyike eltűnhet 2050-re, a globális felmelegedés következtében.