Áprilisi idő lesz a nemzeti ünnepen

A szabadságharc ünnepén jobbára az átlagosnál több fokkal melegebb, napos tavaszi idő várható. A hosszú hétvégén tovább erősödik a nappali felmelegedés, hétvégén akár rekord közeli meleg is lehet.

A március 15-i megemlékezést az időjárás nem fogja zavarni,
az ország nagyobb részén felhő is alig lesz az égen, csupán keleten növekszik
meg időnként erősen a felhőzet. Számottevő csapadékra azonban itt sem kell
számítani. Az olykor megélénkülő, megerősödő szél kissé zavaró lehet a
Dunántúlon és a keleti megyékben, alapvetően azonban kellemes, áprilist idéző
időjárásban lesz részünk.

A csúcshőmérséklet jellemzően 10, 15 fok között alakul, ettől
némileg az esetleg hosszabb ideig felhős északkeleti határszélen maradhat el az
érték. A nyugati, délnyugati határszélen ugyanakkor néhol valamivel magasabbra
is kúszhat a hőmérő higanyszála.

A hosszú hétvégén tovább kényeztet minket az időjárás,
általában napos, száraz időre van kilátás. A levegő tovább melegszik, egyre
többfelé éri el, vagy haladja meg a 20 fokot a napi maximum (ami már inkább
májusra jellemző).

A hétvégén a napi rekordok is veszélybe kerülhetnek: a
március 17-én eddig mért legmagasabb hőmérséklet 23, 2 fok (2005, Sopron és
Szentgotthárd, OMSz adat), amit szombaton, a nyugati határszélen megközelíthet
a hőmérséklet.

Hírek, érdekességek

Zivatartól a hószállingózásig húsvét vasárnap
Húsvét első napja mozgalmasnak ígérkezik. Akár 15 fokos különbség is kialakulhat az országban, az eső mellett zivatarok, de hószállingózás is előfordulhat.
Meredeken emelkedett  az észak-magyarországi folyók vízszintje
Az elmúlt napok kiadós csapadéka és a hóolvadás hatására egy-másfél, helyenként 2 méterrel emelkedett a Sajó és a Tarna vízszintje. Az árhullám a napokban vonul le.
Óraátállítás - kezdődik a nyári időszámítás
Vasárnap kezdetét veszi a nyári időszámítás. Hajnali 2 órakor 1 órával előbbre kell állítani az órákat. Átmenetileg felborulhat a bioritmus.
Áradásnak indultak a nyugat-magyarországi folyók is
Az elmúlt napokban lehullott jelentős csapadék és a hóolvadás az észak-magyarországi folyók után a Nyugat-Dunántúlon is áradást indított el. A belvizes területek nagysága is emelkedett.